Aktivista politikai napilap (Komárom, Érsekújvár, Pozsony, 1921–1933). Szerkesztésében emigráns újságírók váltották egymást, a rovatvezetők és főmunkatársak nagy része is emigráns volt. A lap folyamatosan támadta a Horthy-rendszert, de a csehszlovák rendszer hibáiról és a kisebbségi sérelmekről hallgatott. Ezzel az ellentmondásos magatartásával csakhamar politikai hitelét vesztette. Az irodalmi és kulturális anyagoknak tág teret biztosított, s ezzel – néhány más napilappal együtt – pótolta a hiányzó állandó irodalmi folyóiratot. – Szerk. Erdélyi Béla, Erdélyi Ernő, Gyöngyösi Nándor, Kasztor Ernő, László Ernő.

Heti riportújság  (Kassa, Munkács, Pozsony, Ungvár, Érsekújvár, 1926–1931).  Ilyen címmel a Život c. szlovák egészségügyi lapnak is volt magyar melléklete 1935 és 1938 között. – Szerk. György Ferenc, Voith György.

Magánalapítású közkönyvtár (Érsekújvár, 1999). Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat, irodalmi témájú előadásokat, kiállításokat, mesedélelőttöket, író–olvasó találkozókat szervez. A könyvtár jelenlegi állományát 12 000 kötet (magyar és idegen nyelvű), valamint számos folyóirat képezi. Szorosan együttműködik a helyi Csemadokkal és a Czuczor Gergely Alapiskolával. – Vezető: Strba Katalin (1999).

A Thain János Múzeum (korábban: Járási Honismereti Múzeum) évkönyve (Érsekújvár, 1982–1991). A járás területére vonatkozó régészeti, történeti és néprajzi tanulmányokat ad közre, általában szlovák nyelven, magyar rezümékkel, ritkábban magyarul, szlovák összefoglalókkal. Öt kötete jelent meg (1982–1991).

Regionális havilap (Érsekújvár, 1991–). Az érsekújvári önkormányzat havilapjaként, majd 1997-től az érsekújvári polgárok hetilapjaként jelenik meg. Kiadja az Érsekújvári Városi Hivatal. Magyar és szlovák nyelvű változata is van. – Szerk. Cseri Zita (1991); Babkáné Szamák Eszter (1992); Alena Maczková (1993); Kis Péter (magyar változat, 1993); Mária Sternová (szlovák változat, 1997); Hegedűs Hildegarda (magyar változat, 1999).

Katolikus, politikai. társadalmi és közgazdasági heti újság (Érsekújvár, 1932–1938). 1933. aug. 27-től Érsekújvár és Magyar Vidék c. jelent meg. Az Érsekújvár és Vidéke ellenlábasaként indult, s 1939-től ismét jelent meg. – Szerk. Horváth István, Schneider Ede.

Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre volt a felelős szerkesztője.  – Szerk. Vadász Ferenc, Sándor Dezső.

Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon.

A pályakezdő irodalmárok mozgalma (Érsekújvár, 1983–1986). Kezdeményezője Hodossy Gyula volt, aki 1983 nyarán szervezte meg első találkozójukat a Csemadok érsekújvári helyi szervezete és a Járási Könyvtár égisze alatt. Mintegy negyven főt számláló ambiciózus ifjú író és irodalombarát vett rész a munkájában. Már az első találkozáson megfogalmazták és elfogadták azokat a szempontokat, célokat és feltételeket, amelyek közös tevékenységüket laza keretbe foglalták. Volt tudományos és képzőművészeti szekciója is. A pártállam azonban nem nézte jó szemmel a fiatalok „ellenőrizetlen csoportosulását”, és 1986-ban betiltotta a működését. Iródia Füzetek c. saját kiadványt adott ki. A legtehetségesebb írók-költők végül a Próbaút (1986) c. antológiában léptek a szélesebb nyilvánosság elé, amely a Madách Könyv- és Lapkiadó által indított és gondozott Főnix Füzetek 12. darabjaként látott napvilágot. A lírai anyagot Balla Kálmán, a prózát Grendel Lajos válogatta és szerkesztette. Az ~ egy új szlovákiai magyar írógenerációt indított útjára a nyolcvanas években. – Vezető:  Hodossy Gyula. – Ir. Hodossy Gyula–Kulcsár Ferenc szerk.: Iródia (1994); Hodossy Gyula szerk.: Iródia. Az együttgondolkodás iskolája (2008).

Alternatív irodalmi folyóirat (Érsekújvár, 1983–1986). 17 száma jelent meg az Iródia kiadványaként. A sokszorosított formában megjelenő kiadványsorozat teret adott a helytörténeti, néprajzi tárgyú írásoknak és műfordításoknak is, de elsősorban a szépírók és irodalomkritikusok fóruma volt. A kiadványnak a szabad sajtó és véleménynyilvánítás megteremtése szempontjából volt fontos szerepe a 80-as években. – Szerk. Hodossy Gyula. – Ir. Hodossy Gyula–Kulcsár Ferenc szerk.: Iródia (1994); Hodossy Gyula szerk.: Iródia. Az együttgondolkodás iskolája (2008).

Havi lap (Érsekújvár, 1928–1938). Csak szl.-i és kárpátaljai egyesületeket képviselt. – Szerk. Willand János (1928); Balogh Bálint (1933).

Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport a Napsugár nevet is –, aki országos színvonalra emelte az együttest. Ebben az időben az együttes több alkalommal képviselte a felvidéki magyar tánckultúrát a lengyel, az ukrán nemzetiségi, a szl.-i országos és kerületi fesztiválokon, valamint Mo.-n. – Vezető: Szombath Marianna (1966).

Experimentális művészeti, irodalmi stúdió. A Iródia megszűnése után alakult 1987-ben Érsekújvárott. Alapítói: Juhász R. József, Mészáros Ottó, Németh Ilona és Simon Attila. Kortárs művészeti – ezen belül elsősorban multimediális – rendezvények szervezésével, művészettervezéssel, fesztiválok szervezésével foglalkozott. 1988-tól (1994 kivételével) minden évben megrendezte a Stúdio Erté Fesztivált, amely 1990–1991-ben a Stúdio Erté Nemzetközi Alternatív Művészeti Fesztivál, 1992-től pedig a Transart Communication fesztivál címet viselte. Csehszl.-ban elsőként hirdettek meg mail art akciót 1986–1987-ben Amikor Kassák valaki más 1887–1987 címmel, amelyet 1988-ban a Dúdor mail art, 1989-ben pedig a Vizuális és számítógépes költészet c. mail art akció követett. Csehszl. kettéválása után társulásként működött. 2008-ban szűnt meg. A ~ két évtizedes működése alatt, kisebb-nagyobb hangsúlyeltolódásokkal az akcióművészet mellett szüntelenül teret adott az experimentális költészetnek, videoművészetnek, copy artnak, installációnak és többek közt a kortárs zenének, zenei performansznak. A rendszerváltást követően a közép- és kelet-európai hangsúlyt a nyugat-európai, ázsiai és amerikai kontextussal bővítette. 1998 jún.-ától működtette az érsekújvári K 49 Galériát. Vezetője: Juhász R. József (1987). – Ir. Húshegyi Gábor–Sőrés Zsolt: Transart Communication. Performance & Multimedia Art. Studio erté 1987–2007 (2008).

Zsidó hetilap (Érsekújvár, 1923 márc.–szept.). Vezércikkeiben és nemzetpolitikai közleményeiben a zsidó nemzeti öntudatot és a nemzeti jellegű politikai pártszervezkedést propagálta és a zsidó államot eszményesítette. Ez a magatartás nem állt ellentétben a lapnak a csehszl. polgári rendszer iránti lojalitásával. Utódjának tekinthető az 1925-ben megjelent Judea. – Szerk. Újvári Péter, László Sándor.

Szociáldemokrata szellemiségű független közéleti hetilap (Érsekújvár, 1928 aug.–1933 ápr.). Folyamatosan tájékoztatott a helyi magyar munkásakadémia működéséről, s a helyi Kassák-kultusz fő istápolója volt. – Szerk. Szegheő József, Kalisch Mór, Benjámin Ferenc.

Kat. oktatásügyi folyóirat (Érsekújvár, 1929–1933). Havonta jelent meg. Első évfolyamában Bartók Béla és Kemény Gábor tanulmányait közölte, alapos elemzéseket nyújtott a nagy cseh zeneszerzőkről, Smetanáról és Dvořákról, értékes művelődéstörténeti értekezéseket hozott Alapy Gyulától és Haiczl Kálmántól. A későbbi évfolyamokban elszaporodtak a kisebbségi iskolákkal kapcsolatos vitacikkek. Az 1933-ban megszűnt lap pótlására a prohászkás Új Élet Világosság címmel terjedelmes mellékletet létesített. – Szerk. Dinnyés Károly, Villand János, Csongrády Árpád.